Mitől függ a NAV-bírság mértéke és min tudsz még változtatni?
Egy NAV-bírság nemcsak pénzügyi kérdés. Az is számít, hogy milyen eljárás végén született, milyen határidők állnak még nyitva, és maradt-e lehetőség a bírság, vagy annak következményei mérséklésére. Ebben a cikkben bemutatom, mitől függ a NAV-bírság mértéke, milyen lehetőségeid vannak az egyes eljárási szakaszokban, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.
A legtöbb vállalkozó csak akkor kezd el a NAV-bírság kérdésével foglalkozni, amikor már megérkezett egy váratlan határozat. Ilyenkor rendszerint ugyanazok a kérdések merülnek fel mindenkiben:
- mekkora lehet a bírság,
- mi alapján állapította meg a NAV és
- van-e még lehetőség csökkenteni a mértékét.
Adójogászként azt tapasztalom, hogy ezekre a kérdésekre ritkán lehet egyetlen mondatban válaszolni. A bírság mértéke számos körülménytől függ. Az sem mindegy, hogy az eljárás melyik szakaszában jár. Ebben a cikkben végigvezetlek azokon a tényezőkön, amelyek meghatározzák a NAV-bírság összegét. Azt is megmutatom, hogy mikor maradt még valódi mozgástered arra, hogy megtámadhasd a hatóság döntését.
NAV-bírság: milyen bírságot kaphatsz; mennyit, és mit tehetsz ellene?
Ha valaki azzal keres meg, hogy NAV-bírságot kapott, szinte minden esetben ugyanazt a kérdést teszi fel elsőként: mekkora bajban vagyok? Pedig a legtöbbször nem ez a legfontosabb.
Adójogászként azt látom, hogy sok vállalkozás nem azért kerül nehéz helyzetbe, mert a bírság összege eleve kezelhetetlen lenne számára, hanem azért, mert túl későn kezd el foglalkozni az üggyel. Mire felkeresnek, előfordul, hogy már lejárt egy fontos határidő, elmulasztottak egy jó jogorvoslati lehetőséget vagy épp olyan döntést hoztak, amelyet később már nem lehet visszafordítani.
Pedig a NAV-bírság nem minden esetben jelent végleges, megváltoztathatatlan helyzetet. Sok múlik azon, hogy
- milyen eljárás miatt,
- milyen körülmények mellett született,
- milyen határidők állnak rendelkezésre és
- milyen lehetőségek maradtak nyitva az adott ügyben.
A legtöbb vállalkozó akkor szembesül a NAV-bírsággal, amikor egy ellenőrzési eljárás végén kézhez kapja a határozatot. Ilyenkor a legtöbben rögtön a bírság összegét nézik, pedig ennél sokkal fontosabb megérteni, hogyan jutott el idáig az ügy.
Ennek érdekében először fontos tudni, hogy a NAV többféle ellenőrzési eljárást is folytathat. Más szabályok vonatkoznak például a jogkövetési vizsgálatra és mások az adóellenőrzésre, ráadásul a két eljárás célja és lehetséges következményei sem azonosak.
A bírság tehát önmagában nem az eljárás kezdete, hanem annak egyik lehetséges következménye. Ez azért fontos, mert sok esetben már az ellenőrzés alatt meghozott döntések is befolyásolják azt, hogy végül milyen következményekkel kell számolni.
Ha szeretnéd részletesen megismerni az ellenőrzések menetét, érdemes elolvasnod az Adóellenőrzés menete lépésről lépésre című cikket, illetve a jogkövetési vizsgálatot bemutató cikksorozatot is.
Milyen NAV-bírságot kaphatsz?
A köznyelv egyszerűen „NAV-bírságnak” nevezi valamennyi szankciót, a jog azonban több különböző jogkövetkezményt is megkülönböztet. A vállalkozások esetében leggyakrabban az alábbiakkal lehet találkozni:
- Adóbírság: adóbírságot jellemzően akkor állapít meg a NAV, amikor adóhiányt tár fel. Ez az egyik legsúlyosabb pénzügyi jogkövetkezmény, amelynek összege jelentősen növelheti az eredetileg megállapított adókötelezettséget.
- Mulasztási bírság: a mulasztási bírság nem feltétlenül adóhiányhoz kapcsolódik. Gyakran valamilyen kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése miatt alkalmazza a NAV. Ilyen lehet például valamely adminisztratív kötelezettség megszegése is.
- Késedelmi pótlék: bár a hétköznapi szóhasználat sokszor ezt is bírságnak nevezi, jogilag külön kategóriát jelent. A késedelmi pótlék nem büntetés, hanem annak a jogkövetkezménye, hogy az adót nem a törvényben előírt határidőben fizették meg.
A gyakorlatban természetesen ezek akár egyszerre is felmerülhetnek ugyanabban az ügyben, ezért mindig az egész határozatot kell vizsgálni, nem csupán az utolsó oldalon szereplő végösszeget.
Mekkora lehet a NAV-bírság?
Ez az a kérdés, amelyet szinte minden ügyfelem elsőként feltesz. A bírság összege azonban mindig az adott ügy körülményeitől függ, ezért erre a kérdésre nincs általános válasz.
Az adóbírság felső határa akár az adóhiány 200 százalékát is elérheti, míg a mulasztási bírság összege szintén elérheti a több millió forintos nagyságrendet. Ezek a szabályok hosszabb ideje változatlanok. Az adóbírságra vonatkozó szabályokat az Art. 215. §, míg a mulasztási bírság rendelkezéseit az Art. 220. §-tól kezdődő szakaszok tartalmazzák.
Sokan persze úgy gondolják, hogy ha a törvény meghatározza a bírság felső határát, akkor a NAV automatikusan azt fogja alkalmazni. Ez azonban tévedés.
Minden ügy egyedi, ezért mindig azt kell megvizsgálni, hogy az adott eljárásban milyen körülmények alapján állapította meg a NAV a konkrét összeget.
A következő kérdés ezért sokkal fontosabb annál, hogy mekkora lehet a bírság: mitől függ valójában annak mértéke és milyen esetekben maradhat még mozgásterünk?
Mitől függ a NAV-bírság mértéke?
Ha azt már látjuk, hogy a törvényben szereplő maximális bírság nem automatikusan alkalmazandó, felmerül a következő kérdés: akkor mi alapján állapítja meg a NAV a bírság összegét?
Erre a kérdésre azonban nem lehet egyetlen mondatban válaszolni. A NAV nem egy előre meghatározott táblázat alapján állapítja meg az összeget, hanem mindig az adott ügy körülményeit vizsgálja. Éppen ezért két hasonlónak tűnő ügyben is teljesen eltérő összegű bírság születhet.
Óvatosan kell tehát kezelni az interneten olvasható történeteket. Gyakran találkozom olyan ügyfelekkel, akik azért nyugodtak meg, mert egy fórumon azt olvasták, hogy „nekem is ugyanez volt és csak ennyit kaptam”, vagy éppen azért estek kétségbe, mert valaki egy sokkal súlyosabb bírságról számolt be. Ezért mások tapasztalataiból nem lehet megbízható következtetést levonni. Hiába tűnik két ügy első látásra hasonlónak, a jogi megítélésük és a kiszabható bírság mértéke jelentősen eltérhet.
A törvény bizonyos esetekben emelt mértékű bírság kiszabását is lehetővé teszi, ugyanakkor azt, hogy ez egy konkrét ügyben valóban helytálló-e, mindig az egyedi körülmények alapján kell megítélni. Általános szabály erre nem adható.
Lehet csökkentetni a bírság mértékét?
Ugyanez igaz akkor is, amikor valaki azt kérdezi tőlem, hogy lehet-e csökkenteni a bírság mértékét. Erre sem lehet anélkül felelni, hogy átnézném az ügy iratait.
A véglegessé vált bírság mérséklése vagy elengedése nem automatikus, azt csak külön fizetési kedvezmény iránti eljárás keretében van lehetőség kérelmezni.
- Gazdasági társaságok esetében kizárólag a szankciós tartozások – vagyis a bírság és a késedelmi pótlék – elengedésére van lehetőség, ha azok megfizetése a vállalkozás gazdasági ellehetetlenüléséhez vezetne.
- Magánszemélyeknél ezzel szemben a megélhetés veszélyeztetettsége jelentheti a mérséklés vagy az elengedés alapját.
A bírság mértékének megállapítása tehát minden esetben egyedi mérlegelés eredménye. Ha már kézhez kaptad a NAV jegyzőkönyvét vagy határozatát, érdemes mielőbb felülvizsgáltatni az ügyet. Ilyenkor ugyanis nem elsősorban az a kérdés, hogy mekkora bírságot szabtak ki, hanem az, hogy maradt-e még olyan határidő vagy jogi lehetőség, amellyel élni lehet.
Mit tehetsz, ha már megkaptad a NAV-határozatot?
A legrosszabb döntés ilyenkor a várakozás. Sokan néhány napra félreteszik az ügyet, hogy átgondolják a lehetőségeiket. A NAV-eljárások esetében azonban a legtöbb jogi eszköz határidőhöz kötött. Ha ezek lejárnak, később már hiába derül ki, hogy volt olyan bizonyíték vagy jogi érv, amely érdemben befolyásolhatta volna az ügy kimenetelét.
Az sem mellékes, hogy a NAV milyen eljárás keretében állapította meg a jogsértést. Jogkövetési vizsgálat esetén a jegyzőkönyvre a kézhezvételtől számított 15 napon belül, adóellenőrzés esetén pedig 30 napon belül lehet észrevételt tenni. Mivel az egyes eljárásokra eltérő szabályok vonatkoznak, ennek már az ügy elején jelentősége van.
Éppen ezért azt szoktam javasolni, hogy amikor kézhez kapod a NAV határozatát vagy jegyzőkönyvét, ne azt nézd meg elsősorban, hogy mekkora összeget kellene befizetned. Először azt kell tisztázni, hogy
- milyen határidők állnak rendelkezésre,
- milyen nyilatkozatok tehetők meg, illetve
- van-e olyan jogorvoslati lehetőség, amelyet még nem veszítettél el.
Sok esetben ez dönti el, hogy maradt-e valódi mozgástér.
Ha már kézhez kaptad a NAV jegyzőkönyvét vagy határozatát, érdemes mielőbb tisztázni, hogy maradt-e még nyitva olyan határidő, amelyen belül érdemben fel lehet lépni. Ha bizonytalan vagy abban, milyen lehetőségeid vannak, érdemes még most átnézetni az ügyet.
Mi történik, ha nem fizeted ki a bírságot?
Ha a bírságot nem fizeted meg, az ügy nem szűnik meg magától. A NAV a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ez már egy új eljárási szakasz, amelynek célja a követelés érvényesítése.
Sokan ilyenkor keresnek fel, pedig a legtöbb esetben ennél jóval korábban lett volna lehetőség az ügy érdemi befolyásolására.
Ha részletesen is érdekel, hogyan jut el egy adóügy a végrehajtásig, érdemes elolvasnod az Adóvégrehajtás menete: hogyan jut el az ügy a végrehajtásig? című cikkemet is.
A végrehajtási eljárás előtt ezt is érdemes megvizsgálni
A végrehajtási eljárásban elsőként azt kell tisztázni, hogy a NAV követelése végrehajtható okiraton alapul-e. Ennek azért van jelentősége, mert végrehajtásnak csak olyan követelés alapján van helye, amely megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Ez nem pusztán formai kérdés, hanem a végrehajtás jogszerűségének egyik alapfeltétele.
A Bírság-Doktor nemcsak NAV-bírságokkal kapcsolatos ügyekben nyújt segítséget. Ha már végrehajtási eljárás indult, annak jogi alapját is megvizsgálom, mert ez sokszor meghatározza, milyen lehetőségek maradtak még az ügy rendezésére.
Ha pedig még nem indult végrehajtás, annál inkább érdemes időben áttekinteni az ügyet. Egy elmulasztott határidőt utólag csak kivételes esetekben lehet orvosolni, ezért minél korábban derül ki, hogy milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre, annál nagyobb az esély arra, hogy az ügy kedvezőbb irányt vegyen.
Mi történik, ha a könyvelő hibázott?
Sokan úgy gondolják, hogy ha a hibát a könyvelő követte el, akkor a NAV-nak is vele szemben kell fellépnie. A jog azonban másként rendelkezik. A NAV a bírságot minden esetben az adózóval szemben állapítja meg, függetlenül attól, hogy a hibát valójában ki követte el.
A NAV számára tehát nincs jelentősége annak, hogy a hibát a vállalkozás vezetője, egy alkalmazott vagy a megbízott könyvelő követte el. A hatóság a bírságot az adózóval szemben állapítja meg. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a könyvelőnek semmilyen felelőssége nincs.
Ha a bírság bizonyíthatóan a könyvelő szakmai hibájának következménye, az adózó külön polgári peres eljárásban érvényesítheti vele szemben a kártérítési igényét. A gyakorlatban ezekben az ügyekben sok esetben a könyvelő felelősségbiztosítása nyújthat fedezetet a megtérítendő kárra. A két eljárást azonban nem szabad összekeverni.
Attól, hogy a könyvelő később köteles lehet megtéríteni a kárt, a NAV felé fennálló kötelezettségek nem szűnnek meg. Éppen ezért célszerű a két kérdést külön kezelni: egyrészt megvizsgálni, hogy a NAV határozatával szemben van-e még jogi lehetőség, másrészt azt is, hogy a könyvelő felelőssége felmerülhet-e.
Meddig érhet utol a NAV?
Az, hogy egy ügy régen indult, önmagában még nem jelenti azt, hogy a követelés elévült. Az elévülés bekövetkezését ugyanis több körülmény is befolyásolhatja.
Először is különbséget kell tenni aközött, hogy meddig állapíthat meg a NAV jogkövetkezményt, illetve, hogy meddig hajtható végre egy már megállapított tartozás. A két kérdést nem szabad összemosni!
A bírság kiszabásának alapjául szolgáló vizsgálatot főszabály szerint az esedékesség évének december 31. napjától számított öt éven belül lehet lefolytatni és ezen időszakon belül alkalmazhatók a jogkövetkezmények is.
A behajthatóság elévülésének megítéléséhez nem elég azt megnézni, mikor keletkezett a tartozás. Az adott ügy előzményei, az eljárás menete és az egyes hatósági cselekmények is befolyásolhatják, hogy egy konkrét ügyben pontosan hogyan kell számítani a határidőket.
Ezért nem érdemes kizárólag arra alapozni a döntést, hogy az adott birság „biztosan elévült”. Minden esetben a teljes iratanyag alapján lehet csak felelősen megítélni, hogy az elévülésre való hivatkozásnak van-e valós jogi alapja.
Hogyan előzhető meg a NAV-bírság?
A legtöbb vállalkozás nem egyik napról a másikra jut el egy több százezer vagy több millió forintos bírságig. Az esetek jelentős részében már jóval korábban megjelennek azok a figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes lenne reagálni. A hiányos dokumentáció vagy egy hibásan alkalmazott adójogi szabály elsőre jelentéktelennek tűnhet. Egy adóellenőrzés során azonban könnyen olyan jogsértésként értékelheti a NAV, amely már a bírság kiszabását is megalapozhatja.
Én azt javaslom, hogy ne csak akkor kérj jogi segítséget, amikor már megérkezett a NAV határozata. Minél korábban kerül hozzám egy ügy, annál nagyobb az esély arra, hogy még érdemben lehessen befolyásolni annak kimenetelét. Sokkal kisebb költséggel és jóval kevesebb kockázattal jár egy tervezett felülvizsgálat vagy egy vitás helyzet előzetes átbeszélése, mint egy már folyamatban lévő bírságügy kezelése.
Ha tehát a vállalkozásod működésében olyan kérdés merül fel, amelynek adójogi megítélésében bizonytalan vagy, érdemes még azelőtt tisztázni azt, hogy a NAV tegye fel ugyanezeket a kérdéseket egy ellenőrzés során.
Ne abból indulj ki, hogy mekkora a bírság!
Ha NAV-bírságot kiszabó határozatot, jegyzőkönyvet vagy végrehajtási értesítést kaptál, még ne vond le azt a következtetést, hogy az ügyed eldőlt. Az első kérdés mindig az, hogy maradt-e még olyan határidő vagy jogi lehetőség, amelyet érdemes kihasználni.
Egy konzultáció célja nem az, hogy felesleges reményt keltsen, hanem az, hogy kiderüljön, maradt-e még olyan jogi lehetőség, amellyel valóban érdemes élni.
Ha szeretnéd tudni, hogy a te ügyedben maradt-e még mozgástér, keress meg és nézzük meg együtt, van-e még nyitva olyan határidő, amelyre érdemes építeni. Ez sokszor fontosabb kérdés, mint maga a bírság összege.
Adó-, vagy végrehajtással kapcsolatos ügyekben keress bátran a +36 70/337-2828-as telefonszámon, vagy vedd fel velem a kapcsolatot itt:>>Kapcsolatfelvétel
Hagyj üzenetet