Jelentős változások az adóeljárásban!
A 2018. január 1. napján hatályba lépett az adózás rendjét szabályozó törvények jelentős változásokat hoztak az adóeljárásba, mely az adózókon kívül jelentősen érintheti a könyvelőirodákat is.
A hatályon kívül helyezett korábbi szabályok alapján nagyobb mozgástérrel rendelkeztek az adózók. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban benyújtható észrevételben, az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésben, illetve a közigazgatási bíróság felé előterjeszthető keresetlevélben az adózó szinte teljesen korlátlan szabadsággal adhadta elő a hatóságtól eltérő álláspontját, azt alátámasztó bizonyítékaival együtt.
Az új rendszer látszólagos vállalkozásbarát változásai súlyos anomáliákat vetnek fel adóügyvédi szemüvegen keresztül nézve.
Sarkalatosnak ítélem meg a határidőkkel kapcsolatos változásokat. Az új rendszerben az ellenőrzések lefolytatására rendelkezésre álló határidőt 365 napban maximálták. Amennyiben figyelembe vesszük az elsőfokú adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettség körében eddig kialakult gyakorlatát, akkor megállapítható, hogy a megfelelő bizonyítékok beszerzése, a bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatása egy rövidebb időszakaszba szorítva intenzívebb, agresszívebb adóhatósági magatartást vált ki.
A meghozott elsőfokú adóhatósági jegyzőkönyvvel szemben előterjeszthető észrevétel határidejét a korábban hatályos 15 napról, 30 napra emeli az új szabályozás. A kétszeres mértékű határidő biztosítása azonban valójában elfedi annak a tényét, hogy a fentebb említett bizonyíték előterjesztés nagyfokú szabadsága az adózó részéről jelentős mértékben korlátozódni fog és szűk keretek közé szorítja az adózói védekezés lehetőségét. A jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a közig bírói szakaszban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem tárhatna elő. A jegyzőkönyvben tett megállapításokra az észrevételben kell érdemben reagálnia. Az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg, mit kifogásol a NAV. Amennyiben az adózó ekkor szembesül az adóhatósági megállapítással és annak súlyával, akkor már csak 30 napja lenne arra, hogy olyan adójogászt bízzon meg, aki az ügyet áttekintve megpróbálja az adóhivatal kedvezőtlen előírásait cáfolni. Megítélésem szerint az észrevétel benyújtására adott 30 nap erre már rövidnek bizonyulhat. Különösen fájdalmas az a módosítás, mely szerint a határidő elmulasztása jogvesztő, így késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat nem köteles figyelembe venni a hatóság.
Az ellenőrzés alkalmával az adózók és a könyvviteli feladatokat ellátó irodák elemi érdeke, hogy már a revízió megkezdésekor bevonásra kerüljön adójogász ügyvéd, mivel ilyen módon lenne biztosítva annak lehetősége, hogy az ügyet teljesen megismerve az ellenőrzéssel „együtt élve” a lehető legjobb védelmi stratégia valósulhasson meg. Amennyiben nem ez történik, az adózó teljes joggal vetheti fel a könyvelőiroda felelősségét.
A Németh Ügyvédi Iroda képes a fent körülírt helyzetben a könyvelők segítségére sietni és kidolgozni az ügyfelek számára legoptimálisabb adójogi megoldást.
Ha könyvelőként adójogi segítségre, tanácsadásra van szüksége, üzenjen nekem az űrlap segítségével!