Tényleg véletlenszerű az adóellenőrzés? – avagy hogyan szúrhatsz szemet a NAV-nak valójában

Sokan úgy gondolják, hogy az adóellenőrzés olyan, mint a lottó: ha peched van, rád esik a választás. Valójában azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem a véletlenre bízza azt, hogy kit vizsgál meg tüzetesebben.

Az adóellenőrzések célzottak, adatvezéreltek és egyre inkább algoritmusok által támogatottak. Érdemes tehát tudni, milyen körülmények között kerülhetsz a hatóság látóterébe, mert sok esetben megelőzhető a baj.

Ez a cikk segít abban, hogy jobban megértsd, milyen logika alapján dönt a NAV, mit figyelnek automatikusan a rendszereik, és milyen hibákkal lehet igazán „felhívni magadra a figyelmet”.

Nem a szerencsén múlik! Hogyan választ a NAV?

A NAV az utóbbi években jelentősen fejlesztette adatkezelési és ellenőrzési rendszereit. Évről évre fejlettebb adatvezérelt rendszereket használ annak érdekében, hogy célzottan, hatékonyan és objektíven válassza ki azokat az adózókat, akiket érdemes részletesebb vizsgálat alá vonni.

Az adóhatóság már rég túllépett azon a korszakon, amikor kizárólag a beküldött bevallások vagy bejelentések alapján indult ellenőrzés. Ma már a saját adatbázisai mellett számos külső forrásból – például más hatóságoktól, pénzintézetektől, kamaráktól – is gyűjt adatokat, és ezeket integráltan elemzi

Az információk feldolgozását korszerű algoritmusok végzik, amelyek az egyes adózókhoz kockázati pontszámokat rendelnek. Ezek a pontszámok nemcsak az adott év adataiból táplálkoznak, hanem a korábbi évek pénzügyi mutatóit, a tevékenységi köröket, az iparági átlagokat és a viselkedési mintákat is figyelembe veszik.

Ha például egy vállalkozás hirtelen, megmagyarázhatatlan árbevétel-csökkenést vagy kiugró növekedést produkál, az automatikusan gyanút kelthet.

Ez azt is jelenti, hogy ha valaki rendszeresen az átlagtól eltérő mintát mutat, vagy korábban már problémásnak bizonyult, nagyobb eséllyel kerül újra a célkeresztbe. Az egész folyamat célja nem a véletlen szórás, hanem az erőforrások koncentrált felhasználása ott, ahol valós a kockázat.

Milyen viselkedéssel hívod fel magadra a figyelmet?

  • Az adóhatóság figyelmét sokféle körülmény felkeltheti. Tipikus példa az, amikor egyéni vállalkozók túl alacsony bevételt vallanak be, miközben életvitelük vagy a bankszámlájuk mozgása egészen mást sejtet.
  • Ugyanígy kockázatos, ha valaki rendszeresen áfát igényel vissza, miközben az adott szektorban ez nem megszokott. Napjaink fejlett, mesterséges intelligencián alapuló rendszerei az ilyen eltéréseket képesek pillanatok alatt felismerni és kiszűrni.
  • Hasonlóan gyanút keltő lehet a túl gyakori székhelyváltás is, különösen akkor, ha az új székhelyek nehezen megközelíthetők, vagy nem felelnek meg az üzleti tevékenységhez szükséges feltételeknek.
  • A nem bejelentett tevékenységi körök, például, ha egy vállalkozás olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket a cégkivonatában nem tüntetett fel, szintén komoly kockázati pontokat generálnak.

A NAV ezekben az esetekben gyakran más hatóságokkal – például a munkaügyi vagy fogyasztóvédelmi szervekkel – együttműködve folytat vizsgálatokat.

Technológia és mesterséges intelligencia az adóellenőrzések mögött

A NAV már rég nem csak ellenőrökre és papírokra hagyatkozik, ha az adózással kapcsolatos szabályok betartatása a cél. Az adóhatóság adatbányászati és mesterséges intelligencia eszközöket egyaránt használ az eltérések azonosítására.

Az Online Számla rendszer, az EKAER, a pénztárgép-adatszolgáltatás és a különféle bevallások adatainak összevetése pedig lehetővé teszi a valós idejű kontrollt is. Így, ha egy vállalkozás egyik rendszeren keresztül nem szolgáltat adatot, az azonnal láthatóvá válik más rendszerekben is.

A mesterséges intelligencia segítségével előrejelzéseket is készítenek a hatóság szakemberei. Az MI-alapú modellek képesek azonosítani azokat a mintázatokat, amelyek egy-egy szektorra, vállalkozásméretre vagy tevékenységi körre jellemzően nagyobb adókockázatot hordoznak.

Például képesek előre modellezni, hogy mely cégtípusoknál nagyobb az esélye a be nem vallott bevételeknek vagy a fiktív számlázásnak.

Ennek eredményeképp az ellenőrzések sokkal célzottabbá váltak.  A NAV már nem véletlenszerűen, hanem a kockázatelemzési rendszer jelzései alapján választja ki, hova küld ellenőrt.

A gyakorlat tehát egyre inkább a tudatos és megalapozott kiválasztás irányába mozdult el. A „véletlen” így ma már szinte csak statisztikai szempontból van jelen a folyamatban.

Mire érdemes figyelned, ha el akarod kerülni az ellenőrzést?

Az egyik legbiztosabb módja annak, hogy elkerüld a NAV célkeresztjét, ha következetesen és pontosan betartod az adózással kapcsolatos előírásokat.

Ez nemcsak a törvényi kötelezettség, hanem az üzleti biztonság alapját is jelenti. Minden beadott bevallásban a valós adatokat kell szerepeltetni, és kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek a könyvelés szerint ideálisak, a valóságban azonban nem állják meg a helyüket.

Fontos, hogy a vállalkozásod pénzügyi működése átlátható és belső logikával is követhető legyen. Egy tapasztalt, naprakész tudással rendelkező  adószakértő nemcsak az adminisztratív terheket képes levenni a válladról, hanem segít a jogszabályok változásainak folyamatos követésében is.

Lényeges továbbá, hogy az üzleti adataid gazdasági szempontból is életszerűek legyenek. Ha például a vállalkozásod évről évre jelentős bevételt termel, de közben csupán minimális nyereséget mutatsz, az önmagában is kérdéseket vethet fel a hatóság részéről.

Ugyanez fordítva is igaz: a túlzott nyereség vagy ugrásszerű eredményjavulás egy olyan szektorban, ahol másoknál stagnálás tapasztalható, szintén gyanút kelthet.

A NAV algoritmusai és szakemberei pont ezekre az anomáliákra figyelnek. Érdemes tehát nemcsak a szabályosságra, hanem a következetes, szakmailag is alátámasztható működésre törekedni.

Ha kérdésed, adózással, végrehajtással kapcsolatos problémád van a cégedben, vagy szeretnél nyugodtan aludni, mert tudod, hogy nálad minden rendben van, keress bátran. Kapcsolatfelvétel itt>>