Egy komolyabb adóellenőrzés vagy vagyonosodási vizsgálat során sokszor derülhet fény olyan hibákra, amelyeket nem a cégvezető, hanem a megbízott könyvelő követett el. A kérdés ilyenkor az: vajon ki felel a mulasztásért, ki viseli a bírságot? Egyáltalán, bizonyítható-e, hogy nem a cég a hibás?

Vállalkozóként nem csupán a felelősség kérdése merül fel, hanem az is, hogy az ilyen helyzetek hogyan rendezhetők jogszerű módon, a lehető legkisebb veszteséggel.

A következőkben bemutatom azt, milyen jogi és gyakorlati lehetőségeid vannak, ha könyvelési hiba miatt szankciót kaptál. A cikk célja, hogy tisztán lásd a lehetséges kockázatokat, és felkészülten kezelhesd az adóhatósággal, a könyvelővel vagy akár a bírósággal felmerülő, esetleges vitákat.

A könyvelő hibázik? Ki a felelős?

A hatályos magyar jogszabályok szerint az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért elsősorban maga az adózó, azaz a vállalkozás felel. Ez a felelősség akkor is fennáll, ha a cég könyvelőt, könyvelőirodát vagy akár teljes pénzügyi csapatot bízott meg az adminisztrációs és bevallási feladatokkal.

Az Art. (az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény) kimondja: az adózó objektív felelősséggel tartozik az adókötelezettségek teljesítéséért, függetlenül attól, hogy a hibát ő maga, vagy egy megbízottja követte-e el.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a könyvelőd elmulaszt egy bevallást benyújtani, hibás adatokat küld be, vagy nem veszi figyelembe az aktuális jogszabályváltozásokat, akkor az ebből eredő adóbírságot és késedelmi pótlékot első körben a cégednek kell kifizetnie.

A NAV szempontjából ugyanis kizárólag az számít, hogy az adózó nem tett eleget a kötelezettségeinek. Ez a felelősségi rendszer ugyan szigorú, de jogbiztonsági szempontból logikus. Az állam ugyanis nem vizsgálhatja minden egyes ügylet mögött a belső vállalati folyamatokat.

Mikor és hogyan bizonyítható a könyvelő hibája?

Fontos hangsúlyozni azt, is, hogy a könyvelő nem mentesül automatikusan a következmények alól.

Ha a hibát jogellenes szakmai mulasztás okozta – például nyilvánvaló szakmai hiba, figyelmen kívül hagyott szabályozás vagy hanyag ügyintézés –, akkor polgári jogi úton felelősségre vonható.

Ehhez azonban szükség van egy megfelelően megkötött, írásba foglalt megbízási szerződésre, amely részletesen szabályozza a könyvelő feladatait és felelősségi körét. Emellett a hibát, valamint az abból eredő kárt dokumentáltan bizonyítani is kell.

A polgári jogban ezt „felróhatóságnak” nevezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a könyvelő hibáját nemcsak meg kell nevezni, hanem konkrétan bizonyítani is kell. Dokumentumokkal, levelezéssel, szerződéssel és a szakmai sztenderdek alapján.

Ebben a kérdésben a legfontosabb kiindulópont egy írásos megbízási szerződés. Ez részletesen megfogalmazza, hogy a könyvelő pontosan milyen feladatokat vállalt, milyen határidőkkel, és milyen felelősségi körrel.

A könyvelő hibája például akkor tekinthető bizonyítottnak, ha

• egyértelműen rögzíthető, hogy hiányos, késedelmes vagy hibás adatszolgáltatást végzett annak ellenére, hogy
• minden szükséges adat a rendelkezésére állt, és
• nem volt olyan körülmény, amely akadályozta volna a munkáját.

Klasszikus példa erre, ha egy könyvelő bead egy hiányos ÁFA-bevallást, miközben nem jelezte időben, hogy bizonyos számlák nem érkeztek be, vagy nem kérte be a szükséges kiegészítő dokumentációt.

Ilyen esetben, ha a kommunikációból nem derül ki, hogy a hiányosságokra figyelmeztetett volna, a felelőssége valószínűsíthető. Ellenkező esetben – ha például e-mailek, határidőre kiküldött figyelmeztetések bizonyítják, hogy ő mindent megtett – a felelősség a vállalkozást terheli.

Ki fizeti a bírságot: a vállalkozás vagy a könyvelő?

Az adóhatóság kizárólag a vállalkozással áll jogviszonyban. Így a jogszabályok értelmében minden adókötelezettség teljesítéséért az adózó felel.

Ennek megfelelően, ha a NAV mulasztást vagy hibát állapít meg, a bírságot, késedelmi pótlékot vagy adóhiányt minden esetben a vállalkozásra szabja ki.

Ez független attól, hogy a hibát te követted-e el személyesen, vagy az általad megbízott könyvelő. Az adóhatóság ugyanis nem vizsgálja, hogy ki hibázott. Nem az ő feladata eldönteni, hogy a felelősség kit terhel.

Ha azonban megalapozottan úgy látod, hogy a bírságot a könyvelőd hibája okozta, akkor polgári jogi úton kérheted tőle a kártérítést. Ennek keretében lehetőség van a bírság összegének megtéríttetésére, feltéve, hogy sikerül bizonyítani, a kár valóban a könyvelő szakmai mulasztásából fakadt.

Hogyan védekezhetsz előre?

Az egyik legfontosabb védelmi eszközöd a részletes és naprakész könyvelői szerződés. Ebben érdemes tételesen rögzíteni a könyvelő feladatait, határidőket, kommunikációs csatornákat és a felelősségi köröket is.

Ha a szerződés általános megfogalmazású, vagy csak szóban született a megállapodás, sokkal nehezebb lesz peres úton bármit is érvényesíteni. Emellett kulcsfontosságú, hogy minden kommunikációt írásban rögzíts.

A legjobb, ha e-mailben vagy ügyviteli rendszerben történik az egyeztetés, mert ezek visszakereshetők és bizonyító erejűek.

Végül érdemes rákérdezni arra is, hogy a könyvelőd rendelkezik-e szakmai felelősségbiztosítással, és az milyen káreseményekre terjed ki.

Ez ugyanis kritikus pont lehet egy későbbi jogvitában. Fontos azonban tudni, hogy a biztosítók kizárólag akkor térítenek, ha a felelősség ténylegesen, dokumentáltan bizonyítható. Ezért is nélkülözhetetlen az átlátható és rendszeresen frissített írásos kommunikáció.

A gyakorlati tapasztalatom az, hogy rendkívül sok probléma van a könyvelőkkel való kommunikáció, a velük való szerződési hiányosságok, a könyvelői mulasztások terén. Ha neked is ilyen gondod van, keress bátran, segítek! Kapcsolatfelvétel>>

A A könyvelőd hibázott? Ki fizeti a bírságot? bejegyzés először Birság-Doktor-én jelent meg.